Egy piac. Olyan, ami megihlet, elvarázsol, egyszerűen nem akarsz eljönni, ha ott vagy. Hangulata van, és finom. A Kazinczy utcából igazi "meseutca" varázsolódott az elmúlt pár évben. Mintha nem is Budapesten lennénk. És ez a "Szimpla" olyat mutat, amire az olyan, mint én, már régóta vágytunk. Kerestük, akartuk, de nem volt merszünk, de szerencsére valakiknek volt, és így én is, mi is élvezői lehetünk.

A piacosok egészen más rétegét láthatjuk itt. A paradicsomból szeletek felvágva. A kolbászból és szalonnából kockák. Szinte kötelező kóstolni. Közben pedig keressünk a "hang" forrását. Egy gitáros fiú és egy énekes lány teremti a hangulatot. Itt mindenki kedves és közvetlen, mintha hazaértünk volna. El merem engedni a kislányom kezét, -némi pénzzel persze- és Ő vásárol. Bazsalikom palántát, kövirózsát, málnát, mézet, diós perecet. Közben beszélget, és imádja, hogy nem sietnek, hogy kérdezhet. Vegyszermentes, biogazdálkodások. Van itt minden. Csírák, zöldségek, savanyúság, gyümölcs. Szezonálisan minden, ami csak lehet. Hogy ez miért fontos? Mert hihetővé teszi az eszmét, hogy egyenesen a kertből jött minden és nem a nagybaniról, vagy egy másik országból. Éppen azt találjuk meg, ami megterem már a földeken.